Néha olyan cikkekkel találkozni az interneten, amelyek a lektinek kerülésére biztatnak. Ha Te is elgondolkoztál már azon, hogy esetleg kerülnöd kéne a lektineket, akkor ez a cikk Neked szól!

Ebből a cikkből megismerheted a lektinek 5 lehetséges előnyeit, és megtudhatod, hogyan döntheted el, hogy ezeket a vegyületeket be kell-e venni az étrendbe, vagy inkább kerülnöd kell őket.

Mik azok az étrendi lektinek?

A lektinek a növényekben, állatokban és mikroorganizmusokban található fehérjék nagy csoportja. Képesek kötődni a sejtek szénhidrát-összetevőihez, ami lehetővé teszi számukra, hogy olyan aktív szerepet töltsenek be a szervezetben, mint a sejtfejlesztés és a gazdaszervezet védelme.

Nincs olyan, hogy lektinmentes diéta, mivel a lektinek nagyon sok ételben megtalálhatóak. Egyes élelmiszerekben magasabb a lektintartalom, mint másokban. A nagy mennyiségű lektint tartalmazó élelmiszerek közé tartoznak a hüvelyesek, gabonák, földimogyoró, valamint a paradicsom, paprika, burgonya, stb.

Lehetnek ártalmasak a lektinek?

Az interneten sok helyen azt az üzenetet kaphattad, hogy a lektinek ártalmasak és amennyire csak tudod kerülnöd kell őket. Vajon mennyi igazság van az ilyen általánosító üzenetekben?

A nyers hüvelyesekben koncentrált mennyiségű lektin található, amelyek néha ártalmasak is lehetnek. Ez jól ismert és dokumentált, mint például a nyers vesebab elfogyasztása utáni ételmérgezés. Az állatkísérletek azt is sugallják, hogy a nyers hüvelyesek fogyasztása károsíthatja a bélnyálkahártyát, és olyan utóhatásokkal járhat, amelyek veszélyeztetik a tápanyagok felszívódását és az immunrendszer működését. Ezek a kockázatok azonban megfelelő előkészítéssel – megfelelő hőmérsékleten és megfelelő ideig történő főzéssel – kiküszöbölhetők. A bab áztatása, csíráztatása és erjesztése szintén csökkenti a lektinszintet, amely számos hagyományos hüvelyes előkészítési gyakorlat része.

Idáig egyetlen embereken végzett tanulmány sem igazolta, hogy a lektinek káros hatást gyakorolnának, ha az ételeket megfelelően megfőzik és előkészítik. Személyes tapasztalatokat lehet azonban olvasni arról, hogy egyesek valóban jobban érzik magukat, ha csökkentik a magas lektintartalmú ételek fogyasztását. Az egyik lehetséges magyarázat a bélflóra egyensúly zavara (például vékonybél-baktériumok túlszaporodása azaz SIBO), amelyet ronthat a lektinben gazdag élelmiszerek magas prebiotikum tartalma (FODMAP tápanyagok, például a galaktán ami a hüvelyesekben található). Ez emésztőrendszeri tüneteket okozhat vagy tüneteket a test más részein, például ízületi fájdalmat vagy gondolkodási lelassultságot, mivel az emésztőrendszerből származó bakteriális vegyületek (például gyulladást keltő lipopoliszacharidok) felszívódhatnak és a véráramon keresztül eljuthatnak máshova. A bélflóra egyensúlyának visszaállítása azonban megoldhatja ezt a problémát és a hüvelyesek és más lektin tartalmú ételek is jól tolerálhatóak lesznek.

A lektin ritkán úgy is problémát jelenthet, hogy egyes autoimmun betegségekben a lektinek ellen is antitestek termelődhetnek. Ezek az antitestek azután keresztreakcióba léphetnek a testünk sejtjeinek a fehérjéivel, amelyek szerkezetileg hasonlóak a lektinekhez, ami miatt az antitestek megtámadják a szervezet saját sejtjeit. Ezt a folyamatot molekuláris mimikriként ismerik, és ez lehet az egyetlen valódi ok bizonyos lektinek elkerülésére vagy minimalizálására. Dr Datis Karrazian szerint, aki ezen a területen kutató orvos, az autoimmun betegek kb. 30%-ánál lehet kimutatni antitesteket a lektinekkel szemben. Ezeknek a betegeknek túlnyomó többségben ízületeket érintő autoimmun betegségük van, mint például a reumás ízületi gyulladás. A pajzsmirigy autoimmun betegségeinél ez kevésbé jellemző, például a Hashimoto pajzsmirigy gyulladásban nem jellemző, hogy a lektineket kerülni kellene.

Több előny, mint hátrány

A bizonyítékok azonban túlnyomórészt a magas lektintartalmú élelmiszerek jótékony egészségügyi hatásaira mutatnak rá, mivel ezek túlnyomórészt növényi eredetűek, és magas rost-, vitamin-, ásványianyag- és fitonutriens-tartalmúak. Az átlagosan egészségesnek ismert hagyományos étrendek, mint például a mediterrán és az okinawai diéták, gazdagok lektin tartalmú élelmiszerekben.

A lektinek 5 lehetséges előnye

A lektinek antimikrobiálisak lehetnek

Valójában a növények a lektineket elsősorban a rovarok, penészgombák, gombák és más betegségek elleni védekezési mechanizmusaikban használják fel. A lektinek a kórokozók ellen a mikrobák felületén lévő szénhidrátokhoz kötődnek. Ez befolyásolja biológiai aktivitásukat és azt, hogy mennyire tudnak kötődni a sejtekhez. Gyengítheti a bakteriális vagy gombás sejtfal integritását is. Ezek a mechanizmusok szerepet játszhatnak a bélflóra optimalizálásában és ellenőrzés alatt tartásában.

A lektinek fokozhatják az immunaktivitást

A növényi lektinekről azt is megfigyelték, hogy fokozzák a gazdaszervezet immunválaszát. Növelhetik a fagocita sejtek aktivitását (speciális immunsejtek, amelyek képesek „felfalni” a kórokozókat és eltakarítani a törmeléket a mikroba legyőzése után). Azt is kimutatták (állatkísérletekben), hogy fokozzák az immun jelátviteli molekulák termelését, ami javítja az aktív fertőzések elleni védekezést. Ezek a tulajdonságok a lektineket a kemoterápiás és más vakcinák hatékonyságának javítása érdekében cél vakcina adjuvánssá is tették.

A lektinek javíthatják a vércukorszint szabályozását

Egyes növényi lektinekről kimutatták, hogy javítják a vércukorszint szabályozását. Eddig ezt csak sejt- és állatkísérletek igazolták, de ez mégis érdekes.

A lektinek segíthetik az emésztést is

A növényi lektinekről ismert, hogy serkentik a kolecisztokinin termelést az emésztőrendszerben, ami elősegíti a hasnyálmirigy enzimek és az epe kiválasztását, valamint segítik a tápanyagok lebontását és kinyerését az élelmiszerekből. A kolecisztokinin serkenti a bélmozgást is, ami segíti az emésztést és megakadályozza a stagnálást (ami a bélflóra egyensúly zavarához vezethet).

A lektinek daganatellenes hatásúak lehetnek

Számos növényi lektin típusról kimutatták, hogy daganatellenes hatással rendelkezik különböző ráktípusokban, beleértve a leukémiát, a szarkómát, a májrákot és a mellrákot. A lektinek a felszínükön található specifikus szénhidrátstruktúrákon keresztül képesek megcélozni a rosszindulatú sejteket.

Összegzés

Bár a tudomány még nem tárta fel teljesen, hogy ezek a potenciálisan jótékony hatások hogyan hatnak az emberi egészségre, valószínű, hogy a lektinek nem érdemlik meg, hogy ártalmasként jelöljék őket. És még akkor is, ha hatásmechanizmusuk enyhe stressz kifejtésével jár a szervezetben (immunaktivitást vált ki, és a fokozottabb bélmozgást például enyhe reakcióként is értelmezhetjük), nem szabad figyelmen kívül hagynunk a jótékony hatások lehetőségét.

A lektinek antioxidánsként működhetnek, amely megvédi a sejteket a szabad gyökök okozta károsodástól. Ezen kívül lassítják a szénhidrátok felszívódását, ami megelőzi a vércukorszint hirtelen emelkedését és a magas inzulinszintet. A korai kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos lektinek nem mérgezők és kis mennyiségben történő használatát is vizsgálják a bélsejtek növekedésének serkentésére olyan betegeknél, akik hosszú ideig nem tudnak enni, valamint rákellenes kezelésen vettek részt, mivel a lektinek képesek elősegíteni a rákos sejtek pusztulását.

Számos, nagy népességet bevonó vizsgálatban is kimutatták, hogy a lektint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, például a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonák és a diófélék, a szív- és érrendszeri betegségek valamint a 2-es típusú cukorbetegség alacsonyabb arányával kapcsolható össze. Ezek az élelmiszerek gazdag forrásai a B-vitaminoknak, fehérjéknek, rostoknak és ásványi anyagoknak, valamint egészséges zsíroknak. Így ezen élelmiszerek fogyasztásának egészségügyi előnyei messze meghaladják az ezekben az élelmiszerekben található lektinek lehetséges ártalmait.

Források:

Surprise! 5 Potential Benefits of Lectins

Lectins

https://newsnetwork.mayoclinic.org/discussion/mayo-clinic-q-and-a-is-a-lectin-free-diet-beneficial/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7036108/

https://www.drkarafitzgerald.com/2019/08/01/lectins-autoimmunity-dr-datis-kharrazian/